Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2019.06.05

Sportajánló: Torna

Torna

Története

A sporttorna valójában az ókori görögökig vezethető vissza, akik különös figyelmet fordítottak a fizikai állóképesség fejlesztésére és szinten tartására. A mai értelemben vett szertorna alapjait azonban német területen fektették le. A 18. században Johann Christoph Friedich Guths Muths megjelentette a Gimnasztika az ifjúság számára című művét, az első olyan tornászkönyvet, amelyben a testgyakorlatok immár „testen végzett munkává” váltak.  Friedrich Ludwig Jahn 1811-ben megalapította a berlini Turnvereint, a voltaképpeni első tornaegyesületet, és kialakította az ún. német tornarendszert. Ezt fejlesztette tovább a svájci férfi, aki bevezette a kéziszerek használatát. A németek nem támogatták a versenyeket, ellentétben az angolokkal. Az első torna-világbajnokság 1903-ban került megrendezésre egyéni összetett és csapatverseny formájában, de szerenkénti világbajnokságot csak 1930 óta tartanak.

A tornában a nők és férfiak nem versenyezhetnek egymással, így különböző szereken mutatják be a gyakorlataikat. Ez alól kivétel a talajgyakorlat és az ugrás, mert ezek mindkét nem számára versenyszámok.

Mindkét nem által bemutatott gyakorlatok

Talajgyakorlat

A talajgyakorlatot egy 12x12 méter nagyságú, rugalmas szőnyegen végzik. A rugalmassága miatt kevesebb az esély az izom sérülésére. A gyakorlatok során a tornászok bebizonyíthatják a rugalmasságukat, erejüket, akrobatikus képességeiket és egyensúlyérzéküket. A gyakorlatok ugrásokból, forgásokból, kézállásokból és más erőelemekből állnak.

Ugrás

Az ugrószer körülbelül 1x1 méter felületű, a magassága 1,25 méter. Az ugrást a versenyzők nekifutásból, rugós dobbantóról indítják. A szert meg kell érinteniük két kézzel, majd azon megtámaszkodva forgást végeznek, és páros lábbal érkeznek a talajra.

Női versenyszámok

Nyújtógyakorlat

A nyújtó egy acélrúd, amelyet a talajtól 2,8 méter magasságban rögzítenek egy állványhoz. A gyakorlatsor kizárólag lendületi elemekből állhat.

Gerendagyakorlat

A gerenda 5 méter hosszú, 10 centiméter széles és 120 centiméter magas. A gyakorlatok végzése közben leginkább az egyensúlyon van a hangsúly.

Felemáskorlát-gyakorlat

A felemáskorlát két, egymással párhuzamosan elhelyezett farúd. A két rúd magassága eltérő: 155 és 240 centiméter magasak. A gyakorlatsor elemei között szerepelnek fordulások fellendülések és szökkenések egyaránt.

 

 

Férfi versenyszámok

Gyűrűgyakorlat

A gyűrű két fakarikából áll, amely egy 5,5 méteres állványra van függesztve. A gyakorlatot a versenyzők lendületi, erő- és tartásos elemekből állítják össze.

Korlátgyakorlat

A korlát két párhuzamosan elhelyezett farúd, melyeknek magassága 1,7 méter. A gyakorlat lendületi, forgásos és egyensúlyi elemekből áll.

Lólengés

A ló 1,1 méter magas, amin két kápa van elhelyezve. A férfiak ezeket megfogva mutatják be a lendületi elemeket.

 

 

 

Interjú Búzás Almával (10. A)

Mikor és miért döntöttél úgy, hogy elkezdesz tornázni?

6 évesen kezdtem tornázni, mert jöttek az oviba megnézni, ki lenne alkalmas erre a sportágra, anyával megnéztük, és nekem egyből megtetszett.

Milyen gyakorisággal vannak az edzések és hogyan zajlanak?

Egy héten 6 edzésünk van. Versenyidőszakban egy gyorsabb átmozgató bemelegítéssel kezdünk, azután a szerekkel kezdünk el foglalkozni és minden egyes gyakorlatokra sajátosan bemelegítünk. Ha mind a négy szeren végigértünk, akkor a végén van egy erősítés, utána pedig lazítás, illetve nyújtás,  mert nálunk ez különösen fontos a sérülések elkerülése érdekében.

Milyen versenyekre szoktál járni?

Többnyire hazai versenyekre járunk, de időnként vannak nemzetközi versenyeink is akár itthon, akár külföldön.

Hogyan látod a jövődet a tornával kapcsolatban?

Nekem már egy ideje az a célom, hogy saját magamat legyőzzem, és jobbat tudjak nyújtani, mint az előző nap. Mivel a torna egy pontozásos sportág, az egyetlen dolog, amire hatással vagy, az a saját teljesítményed, ezért hiába nyújtod a maximumod, ha a bírók úgy ítélik, hogy a másik jobban teljesített, akkor azon nem tudsz változtatni, nem tudsz több gólt rúgni.

Gondolkoztál már azon, hogy edzőként folytasd ezt a sportot?

Imádok tornázni, versenyt nézni, segíteni a piciknek az én tapasztalataimmal, úgyhogy természetesen megfordult már a fejemben az edzősködés. Jelenleg nem így képzelem el a jövőm, de ki tudja, még bármi megtörténhet.

Kiknek ajánlanád ezt a sportágat?

A tornát versenyszinten általában elég piciként kezdik el 3-4 évesen, de másodosztályban nem késő elkezdeni 14-15 évesen vagy akár még később, ha az illető szereti és van hozzá ambíciója.
Mint versenysportot, azt hiszem, ilyen korosztálynak már nem tudom ajánlani, de hobbi szinten bárkinek, aki kicsit is szeret mozogni.

 

Jámbor Zsófia

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.